A legtöbb lelkipásztor azt szeretné, ha gyülekezete növekedne – lelkileg és számbelileg egyaránt.

De mi is pontosan a növekedés, és hogyan lehet elősegíteni saját körülményeink között? Ilyen kérdések állnak a „Make It Count” c. sorozatunk jelen fejezetének középpontjában. A következő tíz lecke a gyülekezet lelki és számbeli növekedésével kapcsolatos gondolatokat járja körül.

1. A növekedés lényegének megismerése. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a növekedést saját magunk befolyásolhatjuk. A valóság ezzel szemben az, hogy az egyházban és Isten népe köreiben a növekedés az Úr szuverén munkájának eredménye. Pál világossá teszi, hogy a növekedést Isten adja (1Korinthus 3,6).
2. Felelősségvállalás. Miközben a növekedést Isten adja, a vezető is szerepet kap benne. Pál meghatározása szerint ez a magvetés és a magvak öntözése (1Korinthus 3,5–9). Meg kell tennünk, ami rajtunk múlik, ugyanakkor el kell kerülnünk mindazt, amely a növekedést gátolja.
3. Folyamatszemlélet. Sokan eseményként gondolnak a növekedésre. Az igazi növekedés azonban folyamat, amelyben az életünket és a gyülekezetünket megvizsgáljuk, odaszánjuk magunkat a tanulásra, a megtanult leckét pedig átültetjük a gyakorlatba.
4. Az idők felismerése. A gyülekezeti növekedés időszakai közé tartozik például az új szolgálat beindítása, meglévő lendületének fokozása. Máskor a jövőbeli növekedéshez szükséges metszegetésnek, a nehézségek közepette való kitartásnak van itt az ideje. Minden egyes időszak megfeleltethető a növekedés egy-egy vetületével.
5. A gondolkodásmód kiigazítása. A növekedés olyan gondolkodásmódot feltételez, amely értékeli a tanulást és az érést. A gondolkodásmódunk az az alapvonal, amelyről a növekedés elérhető közelségbe kerül az életünkben, gyülekezetünkben. Ha a hozzáállásunk rossz, nem fogjuk teljes mértékben kamatoztatni az Istentől kapott képességeinket.
6. Hiányosságok felszámolása. Nem tudunk növekedni vezetőként és gyülekezetileg, ha nem vagyunk tisztában a növekedés hiányosságaival. Ha megismertük őket, készítsünk növekedési tervet, és állítsunk össze növekedési munkacsapatot, melynek tagjai a hiányosságok megszüntetésében segítségünkre lehetnek.
7. Önfegyelem. Pál apostol szerint a futó számára a fegyelem a kulcs a díj elnyerésében. Hasonlóképpen, ahhoz, hogy a növekedés teljes hatását megtapasztaljuk, lelki, személyes és szervezeti vonatkozásban is önfegyelmet kell gyakorolnunk.
8. Sáfárság. A talentumokról szóló példázat is szemlélteti, hogy igazán az mutatja meg, Isten bízhat-e ránk növekedést, hogy miként gazdálkodunk a rendelkezésre álló idővel, tehetséggel, értékekkel, befolyással.
9. Sokszorozódás. A növekedésnek nem szabad velünk együtt meghalnia. Növekedésünk közben be kell fektetnünk a körülöttünk élő emberekbe és gyülekezetekbe. Saját növekedésünk mások növekedésének katalizátora lehet.
10. Trendek mérése. Olyan mértékeket kell meghonosítanunk, amelyek a tartós egészséget segítik elő. Nem csupán a számokat kell mérnünk, hanem a legfontosabb területek élénkségét és előremutató tendenciáit is.

Miközben a leckéket olvassátok és beszélitek meg a csapatoddal, hadd inspiráljanak ezek az alapelvek benneteket és gyülekezeteteket arra, hogy az Isten szándéka szerinti növekedést befogadjátok.

 

 

1 – A növekedés megértése

Értékelés

Hogyan határoznád meg a növekedést gyülekezeti kontextusában?

Gondolatok és elképzelések

A növekedés sokféle helyen – így az egyházban is – nagy hangsúlyt kap. De mi is pontosan a növekedés? Amikor erről a kérdésről beszélünk, az egyházi vezetők gyakran a növekedés bizonyos típusaira mutatnak rá. Például a tagok lelki növekedésére vagy a látogatottság számszerű növekedésére is utalhatnak. A kérdés azonban továbbra is fennáll: Mi a növekedés?

Az egyházban és Isten népe köreiben a növekedés az Úr szuverén munkájának eredménye. Bármennyire is vonakodunk belátni: a növekedést nem tudjuk előidézni. Ez Isten feladata. Pál apostol világossá teszi ezt, amikor így ír: „Én ültettem, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést.” (1Korinthus 3,6).

Ez nem jelenti azt, hogy nincs felelősségünk a gyülekezet növekedésével kapcsolatban. (Sőt, a következő lecke a mi felelősségünkkel foglalkozik.) De azzal kell kezdenünk, hogy felismerjük: végső soron Isten a növekedés forrása. A növekedés az életünkben és szolgálatunkban végzett isteni tevékenység mellékterméke.

Ennek az igazságnak a tudatában nem kell, hogy bűntudat gyötörjön, amikor nem látjuk a remélt számszerű gyülekezeti növekedést. Ugyanígy békességgel tölthet el bennünket, amikor csalódottak vagyunk, mert nem látjuk, hogy a gyülekezeti tagok növekednének lelkileg.

Egyértelmű felelősségünk van. De még ha teljesítjük is a felelősségünket, a növekedés kérdése Isten kezében marad.

Ez nem mentség a lustaságra, és nem engedély a növekedés kérdésének bagatellizálására. Meg kell ugyanakkor értenünk, hogy vannak dolgok, amelyeket csak Isten végezhet el. Ha vezetőként nem rendezzük ezt a kérdést, akkor olyan igát fogunk cipelni, amelyet nem Isten szánt nekünk.

Isten adja a növekedést. Ha tehát gyülekezeted vagy szolgálatod növekszik, adj dicsőséget Istennek érte. Ha pedig a gyülekezeted vagy szolgálatod nem növekszik – vagy nem olyan ütemben növekszik, mint ahogyan szerinted kellene –, kérd meg a Szentlelket, hogy szóljon hozzád. A növekedés hiánya Isten eszköze is lehet abban, hogy felkészítsen vagy érettebbé tegyen bennünket. Az is előfordulhat, hogy ez nem megfelelő időszak a gyülekezetedben a gyors növekedésre.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Egyetértesz a következő meghatározással? „Az egyházban és Isten népe köreiben a növekedés az Úr szuverén munkájának eredménye.” Miért igen, vagy miért nem?
2. Milyen feszültséget érzékelsz abban, amikor azt hallod, hogy egyedül Isten ad növekedést? Miért?
3. Ha be tudnánk fogadni azt a valóságot, hogy Isten a növekedés forrása, hogyan változtatná ez meg a szolgálatról alkotott képünket?

Alkalmazás

Szánjunk időt a lecke feldolgozására! Mit jelent számodra, a vezetői szerepedre és a szolgálati megközelítésedre nézve? Milyen stresszt kellene ennek enyhítenie? Miközben imádságos szívvel elmélkedsz erről az igazságról, szánj időt arra is, hogy a Szentlélek új sorrendet állíthasson fel legbelső vágyaid és ambícióid terén.

 

 

2 – Felelősségvállalás

Csoportos áttekintés

Milyen munkát végzett el a Szentlélek a szívedben, amikor arról elmélkedtél, hogy Isten a növekedés forrása?

Értékelés

Míg a növekedést magát Isten adja, milyen felelősségünk van nekünk ezen a téren?

Gondolatok és elképzelések

Az előző leckében láthattuk, hogy a növekedést Isten adja. A növekedés folyamatáért azonban nekünk is van felelősségünk.

Pál apostol az 1Korinthus 3,5–9-ben ezt nagy vonalakban vázolja fel: „Hát ki az az Apollós, és ki az a Pál? Szolgák csupán, akik által hívőkké lettetek; mégpedig ki-ki úgy szolgál, ahogy megadta neki az Úr. Én ültettem, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést. Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja. Aki ültet és aki öntöz: egyek, és mindegyik a maga jutalmát kapja majd fáradozásához méltóan. Mert mi Isten szolgálatában állunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.”

Mit tanulhatunk Páltól a növekedés felelősségével kapcsolatban? Nézzük meg a következő három tanulságot:

1. Amikor megtesszük, ami rajtunk áll, olyasmit adunk Isten kezébe, amit ő fel tud használni. Ő adja a növekedést, de az ültetés és az öntözés a mi feladatunk. Ha nem vetjük el és nem gondozzuk a magot, nem lesz minek növekednie. Felelősségünk és kiváltságunk, hogy Isten palántázó és növényápoló partnerei legyünk. Együttműködésünk során ő adja a növekedést.
2. Gátolhatja a növekedést, ha nem tudunk mit kezdeni a felelősségünkkel. A folyamatot létrehozni nem tudjuk, de akadályozni igen. A növekedéshez vetőmag és víz szükséges. Ha nem ültetjük el a magot, és nem műveljük a növényt, akkor gátoljuk azt a növekedést, amelyet Isten a szolgálatunkban szeretne megvalósítani.
3. A munkánknak meglesz a jutalma. Pál egyenesen azt mondja: „Aki ültet és aki öntöz: egyek, és mindegyik a maga jutalmát kapja majd fáradozásához méltóan.” (1Korinthus 3,8) Nem kerüli el Isten figyelmét, hogy mit és hogyan teszünk.

Amikor felvállaljuk felelősségünket a növekedési folyamatban, Isten megteszi azt, amire senki más nem képes. Nem mi hozzuk létre a gyümölcsöt, de mi döntjük el, hogy együttműködünk-e vele, aki ezt teszi.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Mit jelent az, hogy együttműködünk Istennel a növekedés folyamatában?
2. Mit jelent pontosan az ültetés és az öntözés a saját szolgálati környezetünkben?
3. Milyen konkrét dolgokkal gátoljuk jelenleg a növekedést?

Alkalmazás

Szánjunk időt rá, és gondolkodjunk el azon, hogy milyen felelősséget bízott Isten ránk a gyülekezetünk növekedésében. Ezután határozzunk meg két olyan dolgot, amelyet megváltoztathatunk, abbahagyhatunk vagy elkezdhetünk, és amely segítene a feladatainkat jobb hatékonysággal elvégezni.

 

 

3 – Folyamatok bevonása

Csoportos áttekintés

Min változtattál a növekedéssel kapcsolatos feladataid ellátásában?

Értékelés

Mit jelent számodra a növekedési folyamat gondolata?

Gondolatok és elképzelések

Eseményközpontú kultúránkban sokan úgy kezelik a növekedést, mintha az nem lenne több egy nagy eseménynél. Konferenciákra, táborokba, elvonulásokra, műhelyekre, szemináriumokra megyünk, és arra számítunk, valami újat tanulunk majd, és átélhetjük a mindent átformáló növekedést.

A növekedés azonban ritkán megy végbe rendezvényen. A rendezvények inkább csak inspirációt adnak hozzá. Arra ösztönöznek minket, hogy változzunk, új szokásokat honosítsunk meg. A tényleges növekedés az esemény után következik be.

Az átalakulás növekedési folyamatok keretében megy végbe. Ezek négy lépést foglalnak magukban:

1. Vizsgáljuk meg saját állapotunkat. Pál apostol azt mondta: „Önmagatokat tegyétek próbára, hogy hitben jártok-e! Önmagatokat vizsgáljátok meg!…” (2Korinthus 13,5) A növekedés akkor indul be, amikor megvizsgáljuk életünk és gyülekezetünk állapotát, és meglátjuk, mely területeken kell növekednünk.
2. Tanuljunk újat. A Példabeszédek 1,5-ben ezt olvassuk: „Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer…” A bölcs vezető egész életében tanul. Tudatosan, stratégia alapján, folyamatosan. És nem csak ő és csapata, hanem a gyülekezet is profitál belőle.
3. Ültessük át a gyakorlatba a tanultakat. Pál apostol az igehirdetésre, tanításra és a Szentírás nyilvános felolvasására utalva ezt írja Timóteusnak: „Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt.” (1Timóteus 4,15).

Egyszerűen fogalmazva, a fejlődés kulcsa a gyakorlat. Ez ugyanúgy igaz a mi szolgálatunkra is, mint Timóteuséra. A gyakorlat teszi alkalmazhatóvá és átalakító erejűvé mindazt, amit megtanulunk.

4. Bízzunk a Szentlélekben. A növekedés középpontjában a Szentlélekre való folyamatos hagyatkozás áll. Pál így ír: „Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által…” (Efezus 3:16). Közvetlenül ezután arról beszél, hogy, Isten mindent megtehet, sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk.

Pál tudta, hogy a Lélek ereje elengedhetetlen az átalakuláshoz. Vizsgálódhatunk, tanulhatunk, gyakorolhatunk, de a Szentlélek hozza el a növekedést.

Elmélkedés és tárgyalás

1. A fenti lépések közül melyeket lehet a legkönnyebben figyelmen kívül hagyni? Miért?
2. Neked melyik lépésre kell nagyobb hangsúlyt fektetned?
3. Melyik lépésre kell nagyobb figyelmet fordítanunk közösen, gyülekezetünk vezetőiként?

Alkalmazás

Szánjunk időt a növekedési folyamatokról való elmélkedésre. Válasszuk ki azt a területet, ahol vezetőként fejlődnünk kell. Vizsgáljuk meg saját állapotunkat, tanuljunk valami újat, és a tanultakat ültessük át a gyakorlatba, mégpedig mindenekelőtt a Szentlélekre támaszkodva. A növekedésünk során vezessünk naplót, és rögzítsük a folyamat során szerzett felismeréseinket.

 

 

4 – Az idők felismerése

Csoportos áttekintés

Hogyan változtatták meg a növekedési folyamatok a növekedéshez való hozzáállásodat?

Értékelés

Hogyan néznek ki a növekedési időszakok a gyülekezetedben?

Gondolatok és elképzelések

Az élet, a vezetés és a szolgálat különböző növekedési időszakokon megy keresztül. Salamon mondta: „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.” (Prédikátor 3,1) Egyetlen gyülekezet sem tapasztal gyors növekedést minden egyes napon, hónapban vagy évben. A gyülekezet életében azonban minden egyes időszaknak van növekedési vetülete is.

Nézzük meg ezt a négy növekedési időszakot:

1. Indulás. Van olyan időszak, amely új szolgálat, program, gyülekezet beindításáról szól. Az ilyen időszak sok tervezéssel és előkészítéssel, valamint izgalommal és várakozással jár.
2. Lendület. Ez az az időszak, amikor olyan eredményeket láthatunk, amilyenekért imádkoztunk. A változás olykor könnyebben megy ezekben a lendületes időszakokban, mert az előrehaladás tartós energiájából profitálunk.

Ugyanakkor a lendületes időszak feltárhatja a rendszeren, struktúrán belül a figyelmet igénylő területeket. A lendület fenntartásához szükség lehet a rendszer minőségének javítására is.

3. Metszés. Jézus mondja: „Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen.” (János 15,1–2).

Az elmélkedés, értékelés, sőt a növekedés időszakát is gyakran a metszés időszaka követi. Ezek az időszakok akár nehéz döntésekkel is járhatnak: például adott programot meg kell szüntetnünk, talán még a csapatunkon belül is változtatnunk kell. A metszés ritkán szórakoztató vagy népszerű, de elengedhetetlen, ha helyet akarunk készíteni az egészséges növekedésnek és a jövőbeli virágzásnak.

4. Állhatatosság. Pál apostol így ír: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Galata 6,9) A nehéz időszakok türelmet és kitartást igényelnek. Ezekben az időszakokban Pál tanácsa egyértelmű: Ne adjuk fel! Eljön az aratás, ha hűségesek maradunk.

Mindegyik időszak a növekedés egyedi dimenzióját hozza magával. Az indulás időszakában valami új kezd növekedni. A lendület időszakában a meglévő szolgálat új szintre emelkedik. A metszés időszakában helyet készítünk a jövőbeli növekedésnek. Az állhatatosság időszakában pedig jellemünk és ellenálló-képességünk növekedéséhez kapunk segítséget.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Milyen kihívást jelent számodra ez a négy növekedési időszak?
2. Melyik növekedési időszakban vagyunk most gyülekezetként?
3. Mit kell tennünk ahhoz, hogy az időszak minden előnyét kihasználjuk?

Alkalmazás

Állítsunk össze cselekvési tervet, hogy eligazodhassunk gyülekezetünk jelenlegi időszakában. A tervnek három kérdésre kell választ adnia: Mikor éltünk át ilyen időszakot korábban, és milyen tanulságokat vontunk le belőle? Mi a legfontosabb lecke számunkra a jelenlegi időszakban? Milyen hiányosságra, kihívásra vagy gátló tényezőre kell választ találnunk?

 

 

5 – Gondolkodásmód kiigazítása

Csoportos áttekintés

Cselekvési terved mely pontjai segítenek tájékozódni a jelenlegi növekedési időszakban?

Értékelés

Hogyan gondolkodnak másképp a növekedésorientált vezetők?

Gondolatok és elképzelések

A növekedéshez olyan gondolkodásmódra van szükség, amelyben a fejlődés érték. Ez az a kiindulópont, amely lehetővé teszi életünkben és szolgálatainkban a növekedést. Növekedési gondolkodásmód nélkül nem tudjuk teljes mértékben kiaknázni az Istentől kapott képességeinket. Igen, Isten adja a növekedést, de ha a hozzáállásunk nem megfelelő, akkor útjában állunk annak a munkának, amit el szeretne végezni bennünk és az általunk vezetett gyülekezetben.

Jézus példát mutatott a növekedéshez való hozzáállásban. Tizenkét éves fiúként a templomban volt, „amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket…” (Lukács 2,46) Majd később így olvassuk: „Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.” Életének legfontosabb területein elkötelezte magát a növekedés iránt.

Ken Blanchard és Mark Miller írja: „A vezető számára a növekedés az a kincs, amely a jövő útját finanszírozza. Ha nem találjuk meg a kincset az út mentén, az utazás véget ér.”

A kincset úgy találhatjuk meg, ha keressük.

Honnan tudhatjuk, hogy növekedési gondolkodásmóddal rendelkezünk-e? Kezdjük azzal, hogy az alábbi állításokra adott válaszunkat 1-től 10-ig terjedő skálán értékeljük (1: „egyáltalán nem értek egyet”; 10: „teljesen egyetértek”):

• Van bennem annyi alázat, hogy bárkitől, bármilyen környezetben tanuljak.
• Kíváncsiságom kielégíthetetlen, és arra ösztönöz, hogy felfedezzek, tanuljak és fejlődjek.
• Örülök az őszinte visszajelzéseknek, amelyek segítenek a fejlődésben.
• Olyan képzéseket, segédanyagokat, coachingot és tapasztalatokat keresek, amelyek segítenek a fejlődésemben.
• Megvan bennem a képesség, hogy a kudarc után talpra álljak, és a nehézségen keresztül is fejlődjek.
• Figyelő testtartásom van, és inkább kérdezek, mint válaszolok.
• Nem csak megjegyzem az információkat, hanem a személyes átalakulásom érdekében rendszeresen alkalmazom is őket.

A válaszok elárulják, milyen szinten van a növekedés terén a gondolkodásmódod. Betekintést engednek abba, hogy mennyire keresed a növekedési lehetőségeket, mennyire használod ki az erőforrásokat, mennyire használod ki a nehézségeket és a bölcsességet a növekedés, fejlődés érdekében.

John Maxwell író mondja: „A növekedés legnagyobb jutalma nem az, amit nyerünk, hanem akivé válunk általa. […] Az határozza meg, hogy mit vagyunk hajlandóak magunkba fektetni, amit magunkról gondolunk.”

Ehhez a befektetéshez átgondolt lépésekre van szükség, amelyek megfelelő helyzetbe hoznak ahhoz a növekedéshez, amelyet Isten tartogat nekünk.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Milyen változást hozhat a növekedési gondolkodásmód a vezetésben és a szolgálatban?
2. A fenti hét állítás közül melyik jelenti számodra a legnagyobb kihívást? Miért?
3. Mi kell ahhoz, hogy kialakuljon a növekedéshez szükséges megfelelő hozzáállás?

Alkalmazás

Gondolkodjunk el a fenti hét állításon. Válasszuk ki azt a kettőt, amelyiknél a legalacsonyabbra értékeltük magunkat egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Ezután határozzunk meg két dolgot, amit annak érdekében kezdhetünk tenni, hogy a növekedési gondolkodásmódunk megerősödjék. Osszuk meg a pontszámunkat egy baráttal, és mondjuk el neki, mit tervezünk tenni a fejlődés érdekében.

 

 

6 – A hézagok megszüntetése

Csoportos áttekintés

Mit jelent számodra az, hogy a növekedésben hézag található?

Értékelés

Hogyan érhetik el a vezetők és az egyházak, hogy még inkább a növekedési hiányosságok tudatában legyenek?

Gondolatok és elképzelések

Sok vezető maga elé képzeli, hogy hová szeretne eljutni, kivé szeretne válni. De a jelenlegi helyzetünk és az álmaink között rések vannak. A növekedési hézag az a rés, amely a mai vezetői minőségünk és a reményeink szerinti jövőbeli énünk között tátong. Az a rés, amely gyülekezetünk jelen és remélt jövője között húzódik.

A zsidókhoz írt levél írója ilyen szakadékot ír le: „Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, térjünk rá a nagykorúaknak szóló tanításra. Ne kezdjük újra lerakni az alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenbe vetett hitnek, a mosakodásokról, a kézrátételekről, a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről szóló tanításnak. Így is fogunk tenni, ha Isten megengedi.” (6,1–3)

Mivel e levél címzettjei megálltak a növekedésben, az érettségi szintjükben szakadék keletkezett.

Léteznek ilyen hézagok, ezért a vezetőnek és a gyülekezetnek tudatosan oda kell figyelnie rá, hogy megszüntessék. A növekedési hiányosságok felszámolása két fontos lépést igényel:

1. Növekedési terv készítése. Az alapos személyes növekedési terv olyan kérdésekre ad választ, mint például: Mely területeken kell fejlődnöm? Hogyan tervezek növekedni? Ki fogja számon kérni rajtam, hogy fejlődöm-e? Hogyan mérem a fejlődést?

Ha írásos növekedési tervet készítesz, akkor ezzel útitervet készítesz az elérni kívánt célhoz vezető útra.

Növekedési tervre a gyülekezetnek is szüksége van. Igen, a gyülekezetben Isten adja a növekedést, de az időnk, ajándékaink, erőforrásaink helyes kihasználásához tervre van szükségünk, miközben a Szentlélek útmutatása szerint haladunk előre.

A gyülekezet növekedési terve segít az Istentől kapott erősségek legjobb felhasználásában, az akadályok elhárításában, a lehetőségek hatékony kiaknázásában, hogy még jobb hatást gyakorolhassunk Isten országára.

2. Növekedést támogató csapat toborzása. Scott Wilson lelkipásztor a növekedés támogatócsapatának fontosságáról beszél. A növekedést támogató csapat azokból az emberekből áll, akik életünk legfontosabb területein segítenek nekünk növekedni. A csapatban lehet például pénzügyi tanácsadó, fitneszedző, lelkigondozó, lelkipásztor, mentor – ők segítenek a pénzügyi, fizikai, érzelmi, lelki és szakmai fejlődésben. Egyetlen személy sem tud minden területen felkészíteni a növekedésre. Ezért van szükségünk növekedést támogató csapatra.

Hasonlóképpen szükséges a gyülekezetnövekedési csapat is. Lehet benne coach, tanácsadó, vezetőségi tag, aki segít a gyülekezetnek felmérni és elérni a benne rejlő lehetőségek teljességét.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Milyen növekedési hiányosságokkal küzdesz most személyesen?
2. Milyen növekedési hiányosságokat tapasztal a gyülekezet?
3. Milyen lépéseket kell tennünk, hogy megszüntessük gyülekezetünk növekedési hiányosságait?

Alkalmazás

Készíts növekedési tervet, és toborozz növekedést támogató csapatot magad és a gyülekezeted (szolgálatod, részleged) számára. Térj ki a gyakorlati lépésekre is, amelyek egészséges irányba visznek. Ezen túl azonosítsd és gyűjtsd magad köré azokat, akik saját magad és gyülekezeted fejlődésében segíthetnek.

 

 

7 – Önfegyelem fejlesztése

Csoportos áttekintés

Mi a terved, és milyen segítőcsapatod van, saját magad és a gyülekezeted növekedésének előmozdítására?

Értékelés

Ha Isten a növekedés forrása, akkor milyen kapcsolat van az önfegyelem és a növekedés között?

Gondolatok és elképzelések

A növekedést Isten adja, de az önfegyelem is szerves részét képezi. Ahogy korábban már említettem, Pál vetette el a magot, Apollós pedig öntözte a veteményt (1Korinthus 3,6), de ahhoz, hogy mindez gyümölcsöt teremjen, mindkettőjüknek rendszeresen kellett cselekedniük. Az önfegyelem tehát kritikus fontosságú a növekedésben.

Pál így írja le az önfegyelem erejét: „Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.” (1Korinthus 9,24–25)

A díjhoz vezető út az önfegyelem volt. Ugyanez igaz ránk és a gyülekezetekre is, amelynek vezetésére Isten elhívott minket. Az önfegyelem többdimenziós, és elengedhetetlen, ha teret akarunk teremteni a növekedésnek. Kezdjük ezzel a három részterületével:

1. Lelki szokások kialakítása. A lelki szokások elengedhetetlenek az Istennel való bensőséges kapcsolat ápolásában. A legnagyobb növekedés akkor történik az életünkben és a gyülekezetünkben, amikor önfegyelemmel teret adunk a Szentléleknek, hogy a személyünket és az általunk vezetett szolgálatot formálja. Az olyan szokások, mint az imádság, a bibliatanulmányozás, az imádat, a böjt és a közösségben való részvétel teret biztosítanak a lelki formálódásnak.
2. Személyes tanulás. Ha nem vagyunk hajlandóak életünk végéig tanulni, akkor mi magunk leszünk gyülekezetünk növekedésének gátja. Nem mi adjuk a növekedést, de a tanulásra való hajlandóság hiánya gátolhatja azt. Ha önfegyelemmel elsajátítjuk a bevált gyakorlatokat, akkor ezzel új módszerek nyílnak meg előttünk, amelyeket Isten arra használ, hogy egyházát világszerte kiterjessze.
3. Szervezeti fókusz. Sok gyülekezet küzd azzal, hogy az adott küldetésre összpontosítson. A mi feladatunk az, hogy világos jövőképet kapjunk az Úrtól, a jövőkép köré szervezzük a csapatunkat, majd a figyelemelterelés világában is folyamatosan összpontosítsunk. Ahogy Jim Collins író és vezetési szakértő megfigyelte, a szervezeteknek fegyelmezett emberekre, fegyelmezett gondolkodásra és fegyelmezett cselekvésre van szükségük. Ez a kombináció segít abban, hogy folyamatosan arra nézzünk, ami a legfontosabb.

Természetes dolog, hogy bizonyos területeken fegyelmezettebbek vagyunk, mint másokon. A kulcs a lelki, személyes és szervezeti összpontosítás fejlesztése, hogy a zavaró tényezők ne akadályozzák a növekedést.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Az önfegyelmet igénylő fenti három dolog közül melyikkel küzdesz a legjobban? Miért?
2. Milyen hatással lehet a személyes tanulás a vezetésre és az egyházra?
3. 1-től 10-ig terjedő skálán egyházként mennyire vagyunk céltudatosak? Mi javítaná a fókuszunkat?

Alkalmazás

Határozd meg, hogy a három terület közül melyikre kell a legnagyobb figyelmet fordítanod az életedben és a szolgálatodban. Ezután nevezz meg három olyan dolgot, amelyet annak érdekében tehetsz, hogy ezt a területet személyesen és csapatként ápold.

 

 

8 – Sáfárkodás

Csoportos áttekintés

Milyen haladást értünk el a lelki, személyes és szervezeti önfegyelem fejlesztése terén?

Értékelés

Milyen szerepet játszik a sáfárság az egyház növekedésében?

Gondolatok és elképzelések

A növekedés és a sáfárság között különleges a kapcsolat. Úgy tűnik, hogy a növekedés akkor következik be, amikor bölcsen gazdálkodunk azzal, amit Isten ránk bízott. A talentumokról szóló példázat tökéletesen illusztrálja ezt az igazságot.

Amikor a gazda három szolgájára bízta a vagyonát, az első két szolga megduplázta a saját részét, míg a harmadik szolga egyszerűen a földbe rejtette a pénzt. Amikor eljött az elszámolás ideje, a gazda az első két szolgának azt mondta: „Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében!” (Máté 25,21.23)

Az első két szolga estében a gazda megdicsérte a vagyonával való sáfárkodást. Hűségesnek tartotta őket, mert kezelésünkben nőtt a vagyona. A harmadik szolgát azonban – hanyag hozzáállása és rossz gazdálkodása miatt – gonosznak és lustának nevezte.

Isten az, aki a növekedést adja, de a sáfárságunk is számít. Nem azért bízza ránk az erőforrásokat, hogy mi visszaéljünk velük. Megbízható szolgákat keres, akik jól bánnak az általa küldött növekedéssel.

Milyen intézők vagyunk? Vegyünk fontolóra négy kérdést:

1. Bölcsen gazdálkodom-e a pénzzel, az igazi Tulajdonos (Isten) kívánságait szem előtt tartva?
2. Bölcsen gazdálkodom-e az időmmel, Isten szándékával összhangban lévő dolgokba fektetem-e, és kiküszöbölöm-e az időpazarló zavaró tényezőket?
3. Bölcsen kezelem-e az Isten által rám bízott ajándékokat és képességeket? Minden bennük rejlő lehetőséget kibontakoztatok-e? Mások javára és Isten dicsőségére használom-e őket?
4. Bölcsen irányítom-e az embereket? A befolyásomat arra használom-e, hogy szolgáljam és támogassam őket?

A pénz, az idő, az ajándékok és a befolyás olyan erőforrások, amelyeket Isten ránk bízott. Ahogyan ezekkel az erőforrásokkal gazdálkodunk, meghatározza, hogy Isten többet is ránk bízhat-e. Ilyen módon a növekedés összefügg a sáfársággal.

Isten általában többet ad annak, aki a kapott dolgokkal kapcsolatban hűségesnek bizonyul. A talentumokról szóló példázat a hűséget a sáfársággal teszi egyenlővé.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Milyen kihívást állít a nézőpontod elé a sáfárság és a növekedés közötti kapcsolat?
2. 1-től 10-ig terjedő skálán mennyire gazdálkodsz bölcsen az idővel, a tehetséggel, az értékekkel és a befolyással?
3. Hogyan lehetnénk jobb sáfárok az egyházban?

Alkalmazás

Készíts személyes leltárt arról, hogy mennyire jól gazdálkodsz szolgálatodban az idővel, a tehetséggel, az értékekkel és a befolyással. Ezután határozd meg, hogy mit tehetsz – személyes életedben és szolgálattevőként – annak érdekében, hogy minden egyes területen hatékonyabb sáfár lehess.

 

 

9 – Haladás megsokszorozása

Csoportos áttekintés

Milyen változtatásokat eszközöltél annak érdekében, hogy jobban gazdálkodj az idővel, tehetséggel, értékekkel és befolyással, amelyet Isten rád és a gyülekezetedre bízott?

Értékelés

Milyen konkrét módokon fektetsz be mások növekedésébe?

Gondolatok és elképzelések

A növekedést nem arra szánta Isten, hogy velünk együtt meghaljon. A növekedéssel inkább olyan helyzetbe kerülünk, hogy más növekedésébe is befektethetünk. Erre nagyszerű példa Pál befektetése a thesszalonikaiakba.

Így ír Pál: „…Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek, a ti érdeketekben, ti pedig a mi követőinkké lettetek, és az Úréi, amikor sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét. Példává is lettetek minden hívő számára Makedóniában és Akhájában, mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Makedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre…” (1Thessz 1,5–8)

Növekedése közben Pál befektetett a thesszalonikaiak növekedésébe. Aztán a thesszalonikaiak is befektettek a macedóniai és akhájai hívők növekedésébe. Végül, ezeknek a hívőknek a növekedése mindenütt hatással volt az emberekre. Pál növekedése a körülötte élő emberekben megsokszorozódott.

Hogyan élhetünk úgy, hogy megsokszorozzuk a növekedést? Az alábbiakban három stratégiát mutatunk be:

1. Példamutatás. Pál írja: „Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek…” Más szóval, Pál személyes növekedése közben úgy viselkedett, hogy példává vált a thesszalonikaiak számára. Ugyanígy mi is növekedésre ösztönözhetünk másokat azzal, ahogyan élünk és vezetünk. Matthew Henry szerint: „Aki tantételekkel tanít, annak az életével kell tanítania, különben egyik kezével lerombolja azt, amit a másikkal felépít.”
2. Felkészítés. Tréning, erőforrások, mentorlás és tapasztalataink segítségével tudunk felkészíteni másokat, nem véletlenül, magától történik meg. A vezetőnek azonosítania kell azokat, akikbe befektet, és meg kell határoznia, milyen módon járulhat hozzá az ő növekedésükhöz.
3. Összekapcsolás. Van úgy, hogy olyan területen szeretnénk növekedni, amelyen nincs személyes tapasztalatunk, ismeretünk. Ilyen esetben más valaki befektethet a növekedésünkbe, ha összeköt bennünket a megfelelő személlyel vagy erőforrással. Aki összekötőként szolgál, az saját befolyását mások javára és növekedésére tudja fordítani.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Hogyan inspirál Pál apostol példája a thesszalonikaiak körében arra, hogy mások növekedésébe fektess?
2. Milyen stratégiát használtál arra, hogy fellendítsd mások növekedését a szolgálati területeden?
3. A fenti három stratégia – példamutatás, felkészítés, összekapcsolás – közül melyiket kell tudatosabban alkalmaznod, hogy a szolgálati területed vezetői növekedjenek?

Alkalmazás

Keress két embert a szolgálati területedről, akiknek a növekedésébe elkezdhetsz befektetni. Ezután állíts össze tervet arra, hogy stratégiai módon, rendszerbe foglalva felkészítsd őket. Amikor látod, hogy növekednek, intézz kihívást feléjük, hogy kezdjenek el ők is befektetni valaki más növekedésébe.

 

 

10 – Trendek mérése

Csoportos áttekintés

Kinek az életébe kezdtél el befektetni, hogy segíts neki a növekedésben? Milyen felkészítési terved van?

Értékelés

Hogyan méred a növekedést a gyülekezetben?

Gondolatok és elképzelések

A gyülekezet növekedésének mérése némileg ellentmondásos lehet. Egyes vezetők rajonganak érte, más vezetők irtóznak tőle. A mérés azonban egyszerűen csak eszköz. A kulcs az, hogy a növekedést olyan területeken mérjük, amelyek kiegyensúlyozott képet adnak az állapotról.

Íme négy dolog, amelyet érdemes megfontolni:

1. Történetek: Van-e változás az emberek életében? Ha nem hallunk többé életváltozásról szóló történeteket, annak figyelmeztető jelnek kell lennie. Jézus azt mondta: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek…” (Máté 28,19–20) Milyen gyakran hallasz arról szóló történetet, hogy a gyülekezeted tanítványnevelő erőfeszítései által valakinek az élete megváltozott?
2. Számok: Növekszünk-e? Bár egyes vezetők idegenkednek a felvetéstől, a számadatok nyomon követésének vannak előnyei. Például az ilyen nyilvántartások segíthetnek abban, hogy tudjuk, több embert érünk-e el az evangéliummal, vagy fejlődünk-e a nagylelkűségben.

A nyomon követés megmutathatja, mikor van itt az ideje például a létesítményünk bővítésének, gyerekek számára új terem kialakításának, vagy további parkolóhelyek kiépítésének. Ha figyelmen kívül hagyjuk, amit a számok a szükségleteinkről elárulnak, akkor olyan lehetőségeket szalaszthatunk el, amelyekkel hatást tudunk elérni.

3. Százalékok: Előrefelé tendálunk-e? Jó, ha ismerjük a számadatokat, de az is fontos, hogy a százalékos arányokkal is tisztában legyünk. Az utóbbiak az állapotunkra és az előrehaladásunkra világítanak rá.

Például a hétvégi látogatók hány százaléka merítkezett be az elmúlt 12 hónapban? Hány százaléka szolgált a gyülekezetben? Hány százaléka tartozik valamelyik kiscsoporthoz?

A látogatottság nőhet, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyülekezet állapota is javult. A százalékos arányok mérése segít meghatározni, hogy a legfontosabb állapotmutatókban a gyülekezet felfelé vagy lefelé tendál-e.

4. Lüktetés: A lelki hőmérséklet emelkedik-e? A lelki élénkség mérésének egyik módja, hogy évente felmérést végzünk ugyanazokkal a kérdésekkel. A demográfiai kérdések mellett tegyünk fel az alábbiakhoz hasonló kérdéseket is:

• Melyik állítás jellemzi leginkább a lelki életedet? (Teljesen átadtam magam Krisztusnak. Lelkileg növekszem. Lelkileg megrekedtem. Lelkileg hanyatlom.)
• Milyen lépést tettél az elmúlt 12 hónapban? (Bemerítkezés. Kiscsoporthoz csatlakozás. Szolgálat a gyülekezetben. Szolgálat a településen.)
• Milyen gyakran töltesz időt bibliaolvasással hetente? (Soha. 1–2 alkalommal. 3–4 alkalommal. 5+ alkalommal.)

Ha évről évre feltesszük ezeket a kérdéseket, meg tudjuk majd állapítani a gyülekezet lelki növekedésének és lüktetésének alakulását.

Elmélkedés és tárgyalás

1. Hogyan tekintettél eredetileg a gyülekezeti növekedés mérésének gondolatára?
2. A növekedés fenti mérési lehetőségei közül melyik a legérdekesebb a számodra? Miért?
3. Milyen következményei lennének, ha javítanánk gyülekezetünkben a méréseken?

Alkalmazás

Állítsd össze a gyülekezeti növekedés mérésének rendszerét. Legyen egyszerű, hogy könnyen és rendszeresen nyomon követhesd vele a fejlődést.

 

 

Mi az a „Make It Count”?

A „Make It Count” vezetőfejlesztési segédanyag, amelyet egyénileg vagy a munkatársakkal, önkéntesekkel, vezetőségi tagokkal együtt használhatunk.

Minden egyes rész online is elérhető letölthető PDF-fájl, valamint a csoporttagok számára interaktív oldal formájában az influencemagazine.com/downloads oldalon.